Állomáshely meghatározása "Kontrollpont felett" - Használati útmutató

Az "Over Control Point" állomáshely meghatározás célja

Az "over control point" állomáshely meghatározás lehetővé teszi a végfelhasználó számára, hogy a főegységnek megmondja, hol helyezkedik el a főegység anélkül, hogy kontrollpontokat kellene mérni a koordináta helyzet "kiszámításához". A felhasználó egyszerűen a készüléket közvetlenül a kontrollpont koordinátájára állítja be. Ez gyakran nagyon pontos módszer az állomáshely meghatározására, azonban a végfelhasználónak nagyon biztosnak kell lennie abban, hogy az általa használt kontrollpont valóban pontos.

Ezután a végfelhasználó egyszerűen megmérhet egy második pontot (vagy egy szöget ahhoz a ponthoz), hogy beállítsa az eszköz szögét a munkaterületen.

A működés kontextusához lásd alább:

Ahhoz, hogy egy totálállomás (vagy kiosztó eszköz) tudja, hol helyezkedik el egy digitális terven, három dologra van szüksége: egy koordinátára, egy orientációra és, ha magasságokkal dolgozik, egy magasságértékre. Ezekről bővebben az alábbiakban olvashat:

1. Egy koordináta hely a terven belül:
   • Minden CAD vagy pontfájl rendelkezik koordináta-rendszerrel, és a totálállomásnak tudnia kell, hogy mely koordináta helyen van a fájlhoz képest, amelyen dolgozik.
2. Egy orientáció vagy szög:
   • Miután tudja, mely koordinátán helyezkedik el, tudnia kell, hogy melyik irányba néz.
   • Például képzeljük el, hogy bekötött szemmel vagy egy nappaliban, és azt mondják, hogy menj a konyha felé. Bár tudnád, hogy melyik szobában vagy, nem tudnád, merre indulj, hacsak nem tudod, hol van a konyha. Hasonlóképpen, a totálállomás "bekötött szemű", amíg nem tudja, melyik irányba néz a munkaterületen.
3. Egy magasság (opcionális):
   • Ha magasságértékek szükségesek, akkor nemcsak azt kell tudnia, hol van, és melyik irányba néz, hanem azt is, hogy a távcsöve milyen magasan van a koordináta magassági értékéhez képest.

Mely totálállomások tudják ezt a fajta állomáshely meghatározást?

Hilti esetében csak a POS 150 és POS 180 képes erre a típusú állomáshely meghatározásra. Ez egy függőleges lézert igényel, hogy pontosan lőjön lefelé az eszköz alatt lévő kontrollpontra, amit a POS eszközök tudnak.

A PLT 300 és PLT 400 más módszert kell, hogy használjon, például Kontrollpont vagy Kontrollvonal állomáshely meghatározást.

Használati útmutató 1. lépés: Nyissa meg az "Over Control Point" állomáshely meghatározást

Válassza ki az állomáshely opciót a kezdőképernyőről. Megjegyzés: szüksége lesz egy olyan projektre, amely már importált kontrollpontokat tartalmaz.

Használati útmutató 2. lépés: Válassza ki azt a kontrollpontot, amelyen a totálállomása található

Használja a bal oldali pontlistát, vagy válassza ki a pontot a CAD nézetből, majd nyomja meg a zöld pipát a totálállomás helyének megadásához. Az alábbi példában a totálállomás a CAT-3 ponton található. Nyomja meg a zöld pipát, hogy megerősítse, a megfelelő koordinátát választotta.

Vegye észre, hogy a totálállomás koordinátái megegyeznek a CAT-3 (az általam kiválasztott pont) koordinátáival a pontlistából:

Használati útmutató 3. lépés: Állítsa be a szöget vagy orientációt

Érintse meg a másik kontrollpontot, amelyet mérni szeretne, és mérje meg. A képernyő jobb oldalán látható, hogy lehetősége van csak szöget mérni (ami azt jelzi, hogy csak a totálállomás orientációját állítja be), vagy mérheti a kontrollpont távolságát is megerősítésként. Az alábbiakban mindkét lehetőséget megvizsgáljuk és elmagyarázzuk:

Csak szög alapján történő mérés:

Az alábbi képernyőképen látható, hogy a "NAGEL-1" pont van kiválasztva orientációs pontként ehhez az állomáshely meghatározási folyamathoz. Ez az a pont, amelyet mérni szándékozom. A "szög mérés" gomb pirossal ki van emelve.

Ha ezt a gombot használom, azt mondom a totálállomásnak, hogy csak az eszköz orientációját állítom be a munkaterületen a "NAGEL-1" mérésén alapuló szög szerint. Nem feltétlenül ellenőrzök távolsági adatokat a beállított pont és a "NAGEL-1" között.

A "szög mérés" gomb megnyomása után látható, hogy a totálállomásnak most már megvan az orientációja. Nincs eltérés adat, mivel a totálállomás egyszerűen feltételezi, hogy az Ön által megadott információ pontos: a pont, amelyen áll, helyes, és a nézési szög is helyes.

Innen egyszerűen megadhatja a műszer magasságát, amit alább áttekintünk.

Miért használjuk a szög opciót a szög és távolság együttes mérése helyett?

Gyakorlati szempontból a munkaterületeken gyakran vannak mind kontroll vonalak, mind kontroll pontok. Csak szög mérésével beállíthatja az eszközt egy kontrollpontra, amely például közvetlenül egy kontrollvonalon fekszik. Mivel a vonal látható, orientálhatja a totálállomást úgy, hogy közvetlenül a kontrollvonalra nézzen. Ezután kiválaszthat bármely kontrollpontot, amely szintén az adott irányban azon a vonalon van, és mérhet. Ez különösen hasznos, ha a pontlistában szereplő kontrollpontokat a munkaterület körülményei eltakarják, de a vonal látható.

Amennyiben a kontrollpont és az orientációs szög pontos, a totálállomás pontosan tudja majd végezni a kiosztási és mérési feladatokat is. A végfelhasználó felelőssége, hogy megtegye a szükséges óvintézkedéseket és elvégezze a szükséges hibakeresési ellenőrzéseket a beállítás pontosságának igazolására.

Szög és távolság alapján történő mérés:

Az alábbi képernyőképen ismét a "NAGEL-1" pont példáját használva a szög és távolság mérését választottuk.

Az alábbi képernyőképen látható, hogy az "orientációs" kontrollpont mérése után a szoftver eltérés adatokat ad, amelyeket feljegyzek és figyelembe veszek annak ellenőrzésére, hogy a kontrollhelyzetem pontos-e. A példa szerint a szoftver azt mondja, hogy a mért pont technikailag 1 mm-rel északra és 6 mm-rel nyugatra van a CAD tervhez képest.

Ettől az eltéréstől függetlenül, ha folytatom ezt az állomáshely meghatározást, a totálállomás elfogadja az általam megadott orientációs szöget. Az eltérések gyakoriak, mivel a terepi körülmények ritkán tökéletesek, de a végfelhasználónak kell hibakeresést végeznie és ellenőriznie a lehetséges hibákat a kiosztás megkezdése előtt.

Megjegyzendő, hogy ha a mért pont jóval túl van bármely gyakorlati hibahatáron (az alábbi esetben a mérés majdnem 1 m-rel eltért a pont helyétől), a totálállomás nem engedi folytatni. Ehelyett megmutatja az orientációt, amelyen a pont mérésénél volt (VA/HA), valamint a mért abszolút távolságot (SD) a ponthoz. Az SD azt jelenti, hogy nemcsak a vízszintes távolságot, hanem a lejtőtávolságot is figyelembe veszi a mért pont távolságaként.

Egy másik funkció, amellyel ellenőrizheti az eltéréseket, az, hogy összehasonlítja a mért eltéréseket a digitális terv várható méréseivel. Az alábbi példában 6 mm-rel rövidebbre mértem a pont várható távolságánál.

Használati útmutató 4. lépés: Állítsa be az eszköz magasságát

Ne feledje, mivel egy kontrollpont felett állomásozik, a totálállomás azt feltételezi, hogy a koordináta magassága megegyezik azzal a kontrollpont magasságával, amely felett állomásozik. Az állomáshely meghatározási folyamat során az állomás és az eszköz magasságát ennek a pontnak a koordinátája alapján állítja be.

Ha a magasságok nem kritikusak a kiosztás szempontjából, mindig kikapcsolhatja azokat a beállításoknál. Erről bővebben lásd ezt a cikket az állomás magasságának beállításáról.

A magasságokkal való kezdéshez ebben az állomáshely meghatározási folyamatban kattintson az "Állítsa be az eszköz magasságát" gombra.

Ezután automatikusan az "Állomás magasság" képernyőre kerül, ahol az egyetlen lehetőség az "eszköz magasság" beállítása. Ennek oka, hogy a totálállomás azt feltételezi, hogy a használt pont magassága (632,778 m) érvényes.

Az eszköz magassága egyszerűen az a távolság a talajtól, ahol a pont található, a távcső középpontjáig, amelyet a főegységen egy célkereszt jelöl. Fontos megadni ezt a távolságot, hogy a totálállomás tudja, milyen magasan van a távcsöve a koordináta pont felett, ezáltal pontos magasságméréseket végezve a munkavégzés során.

Később bármikor visszatérhet és szerkesztheti az állomás magasságát a kezdőképernyőn keresztül. Ekkor elérhetővé válnak az egyéb referencia magasság opciók is.