Vezérlővonalas állásmeghatározás: útmutató

Vezérlővonalas állásmeghatározás – bemutató

A vezérlővonalas állásmeghatározás célja

Előfordulhat, hogy a vezérlőpontokra való hivatkozás nem praktikus, mivel a földmérő vagy a generálkivitelező nem határozott meg vezérlőpontokat az állásmeghatározáshoz. Ehelyett – ahogy ez a legtöbb munkaterületen megszokott – mérési referenciaként vezérlővonalakat, például a talajon kijelölt rácsvonalakat kell használni. Ilyenkor a vezérlőpontos állásmeghatározás helyett a vezérlővonalas állásmeghatározás a legpraktikusabb.

Emellett néha előnyösebb a vezérlővonalakat használni a vezérlőpontok helyett állásmeghatározási referenciaként, mivel a munkaterületen dolgozó összes szakági kivitelező ugyanazokat a vonalakat használja a kitűzéshez. 

A felhasználási módot Ön határozza meg, de mivel ez bizonyos esetekben hasznos állásmeghatározási megoldás lehet, elérhetővé tettük a HCL szoftverben.

Ne feledje, hogy a vezérlővonalas állásmeghatározáshoz CAD-fájlra vagy vonalhálózatra van szükség a projektben, mivel a mérőállomás a digitális terven belül fogja meghatározni a helyzetét a mérési alkalmazásokhoz.

Ha nem biztos benne, hogy az Ön helyzetében a vezérlővonalas vagy a vezérlőpontos állásmeghatározás a megfelelőbb, először érdemes lehet a vezérlőpontos állásmeghatározást választani, mivel ez a leggyakoribb, és általában ezt tekintik a legpontosabb opciónak.

Útmutató, 1. lépés: A vezérlővonalas állásmeghatározás megnyitása

A kezdőképernyőn egyszerűen nyissa meg a Vezérlővonalas állásmeghatározás alkalmazást az állásmeghatározási folyamat megkezdéséhez.

Vegye észre, hogy a szoftver figyelmezteti: mivel nem vezérlőpontokon végez állásmeghatározást, a kitűzés pontossága teljes mértékben az alapul szolgáló vonalhálózat pontosságától függ. Az alábbiakban további információkat talál arról, hogyan becsüli meg a mérőállomás a helyzetét.

Útmutató, 2. lépés: Az első vezérlővonal kiválasztása és mérése

Keresse meg a CAD-fájlban azt a vezérlővonalat, amelyet kezdeti referenciavonalként fog használni, az alábbi példához hasonlóan:

Most jelöljön ki egy tetszőleges pontot a vonal mentén, és készüljön fel a mérésre. Amikor biztos benne, hogy készen áll a vonalon található pont mérésére (és a megfelelő célprizma van kiválasztva), nyomja meg a piros mérés gombot.

Ha elkészült, lépjen a vonal egy másik pontjához, és készüljön fel a vonal második pontjának mérésére. Ajánlott olyan második pontot választani, amely a lehető legtávolabb található ezen a vonalon, de még biztosítható a mérőállomással a közvetlen rálátás, valamint amelyről biztosan tudja, hogy pontosan megfelel a mérni kívánt vonalnak.

Ne feledje, hogy a kitűzés pontossága teljes mértékben az ezen a vonalon végzett mérések pontosságától függ. Az Ön érdeke, hogy a mérőállomás számára a vezérlővonal hosszú szakasza álljon rendelkezésre, de csak akkor, ha biztos benne, hogy a vonal pontjai pontosan mérhetők. Minél nagyobb a két pont között a vonal mentén mért távolság, annál nagyobb kitűzési területen dolgozhat magabiztosan, feltéve, hogy a vonal mérései pontosak.

Miután megtalálta a vonal mentén a második pontot, kövesse a vezérlőn megjelenő utasítást, és végezze el a mérést:

Útmutató, 3. lépés: A második vezérlővonal kiválasztása és mérése

Keresse meg a második vezérlővonalat, amelyet az állás beállításához szeretne használni. Fontos: ennek a vonalnak metszenie kell az elsőként kiválasztott vezérlővonalat. Ha nem metszi, az állásmeghatározási folyamat nem fog működni. A példámban olyan vezérlővonalat választottam, amely 90°-os szögben metszette az első vonalat. Kövesse az utasítást, és mérje meg az első pontot ezen a vezérlővonalon egy tetszőlegesen kiválasztott helyen.

Ismét kövesse az utasításokat, és mérje meg a második pontot ezen a vezérlővonalon, a 2. lépésben ismertetett tanácsot követve: mérje a lehető legtávolabbi olyan ponton a vonalon, amelyről biztos benne, hogy pontos lesz. A lépés befejezése után a jobb oldali mérési lapon 4 pontot kell látnia. Itt megjelenik az a szög, amellyel a mérőállomás elfordult (HA és VA), valamint az egységtől mért távolság, amelynél a pontokat mérte (SD).

Ha az állás beállítása nem megfelelő (akár nem elég pontos, akár a kiválasztott vonalak nem metszik egymást), a mérőállomás figyelmezteti, hogy nem fejezheti be az állásmeghatározási folyamatot, és újra kell próbálkoznia más kiválasztással.

Útmutató, 4. lépés: Az állás helyének kiválasztása

Ha befejezte a két vonalhoz szükséges 4 mérést, ideje megadni, hogy hol található a mérőállomás. Bár Ön tudhatja, hogy a vonalhálózathoz képest hol helyezkedik el, a mérőállomás nem tudja ezt. Csak azt tudja, hogy 2 vonalat mért meg, és hogy a projektben technikailag két lehetséges hely valamelyikén lehet.

Az alábbi képernyőképen tudom, hogy a vonalhálózathoz viszonyított hely, ahol a vonalakat mértem, az „S1” hely, ezért erre fogok kattintani:

A kattintás után megjelenik a mért vonalakhoz tartozó távolságok vizuális ábrázolása:

A szoftver annyi vizuális segítséget biztosít, amennyi szükséges a pontos állásmeghatározás eléréséhez, és hogy tisztában legyen az út közben végrehajtott egyes lépésekkel.

Ha engedélyezve van, egy zöld kört is látni fog, amely az Ön által megadott tűrési beállításokon belül eső ajánlott kitűzési területet jelöli.

Példaként az alábbi kép azt mutatja, hogy a felhasználó 8 mm-es kitűzési tűrést választott, a szoftver pedig jelzi azt a kitűzési területet, ahol a vonalmérések alapján ez a tűrés fenntartható:

Útmutató, 5. lépés: Az állásmeghatározási hibák ellenőrzése

A vizuális megjelenítés mellett a mért pontok „értékei” is jelzik a mérések lehetséges pontatlanságait, az alábbi képernyőképen látható módon:

Vegye észre, hogy a „Line2Pt2” pontig nem látható pontatlanság a méréseimben – ennél a pontnál látható, hogy 7 mm-rel északra tértem el attól a helytől, ahol a pontnak lennie kellett volna, ha pontosan követtem volna a vonalak tervezett helyét.

Az állásmeghatározási pontatlanságok megértése

Fontos megjegyezni, hogy a szoftver csak az utolsóként mért pontnál számítja ki a vonalak pontatlanságait. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az állásmeghatározás kiszámításakor a szoftver „feltételezi”, hogy az 1. vonal mérése tökéletesen pontos a tervhez képest, és hogy a második vonal első pontját is tökéletesen pontosan mérték meg a tervhez képest. Ha a pontok között bármilyen pontatlanság van, az valamilyen módon az utolsóként mért pontnál fog megjelenni.

Másképpen fogalmazva:

1. Az első vonal első két mért pontja létrehozza a „referenciavonalat”, amelyet a számítás szempontjából a mérés módja szerint pontosnak tekint a tervhez képest.
2. Amikor a második vonal első pontját megméri, a szoftver azonnal meghatározza, hogy a második vonal hol helyezkedik el a térben, és pontosan megjeleníti, hogyan metszené ez a vonal az első vonalat a tervezett fájl által jelzett szögben.
3. Amikor megméri az utolsó pontot (a 2. vonal második pontját), a mérőállomás lényegében azt mondja: „Feltételezve, hogy az első 3 pontot tökéletesen mérték meg, ez a vonal az imént mért pontnál a tervhez képest bizonyos mértékben eltérő és pontatlan.”

A fenti három állítás az oka annak, hogy az állásmeghatározás során a vezérlőpontok használatát pontosabbnak tekintik, mivel a vezérlőpontok rögzített koordinátákkal rendelkeznek, és méréskor ellenőrizhetők egymáshoz képest, illetve egymástól és a mérőállomástól mért relatív helyzetük és távolságuk alapján. Az esetleges mérési hibák minimálisra csökkennek, és eloszlanak minden mért pont között. A földmérők ezt néha „redundanciának” nevezik.

A vezérlővonalas állásmeghatározásnál ez a „redundancia” nem létezik: az állás azt feltételezi, hogy az első három pont pontosan megfelel a tervnek, és ennek megfelelően határozza meg a helyzetét. A negyedikként mért pont arra utal, hogy hiba van a vezérlővonalak között, de a végfelhasználó feladata annak meghatározása, hogyan vizsgálja ki vagy enyhítse ezt. A pontos kitűzés természetesen lehetséges vezérlővonalas állásmeghatározással is, de a pontosság megőrzéséhez elengedhetetlen annak megértése, hogyan működik az állásmeghatározási folyamat, és mit jelentenek az adatok közben.

A cikk alján több példát is talál arra, hogyan értelmezze az állásmeghatározás pontosságát. Összefoglalva ne feledje, hogy a kitűzés pontossága az állásmeghatározás pontosságától függ – válassza ki a vonalakon azokat a legjobb mérési helyeket, amelyek a gyakorlatban megvalósíthatók. Optimalizálja a használni kívánt kitűzési területet, ugyanakkor csökkentse az állásmeghatározási hibákat az Ön által választott tűrésre. Ez azt jelentheti, hogy a kitűzés integritásának megőrzése érdekében a kívántnál kisebb területen kell dolgoznia.

Hogyan vizsgálhatók ki a lehetséges pontatlanságok?

A vezérlőpontok és -vonalak pontosságának ellenőrzésére többféle módszer is létezik – részletes áttekintésért tekintse meg ezt a cikket.

Alapvető hibaelhárításként egyszerűen használja a táblagépen található Koordinátageometria (COGO) funkciókat a digitális fájl objektumainak méréséhez, valamint használja a hiányzó vonal alkalmazást a mérések ellenőrzéséhez, amelyet állásmeghatározás nélkül is elvégezhet.

COGO-alkalmazások:

Hiányzó vonal alkalmazás:

Útmutató, 6. lépés: Az állásmagasság beállítása (ha szükséges)

Ha magasságokkal dolgozik, be kell állítania az állásmagasságot. Az állásmagasság beállításával kapcsolatos további segítségért tekintse meg ezt a cikket. Ha azonban egyszerűen megnyomja az „állásmagasság beállítása” gombot a jobb oldalon, az „Összegzés” lapon, a folyamat végigvezeti Önt a lépéseken.

Ha nem dolgozik magasságokkal, egyszerűen lépjen a felül található beállítási fogaskerékhez, és kapcsolja ki a magasságokat (vagy szükség esetén kapcsolja be). Kikapcsolt magasságok mellett az állásmagasság beállításának lépése sem jelenik meg.

Ne feledje, hogy ha a folyamat során beállította az állásmagasságot, később bármikor visszaléphet és módosíthatja, ha hibát vétett. Ezt megteheti az állásmeghatározási folyamat során, vagy az állás befejezése után a kezdőképernyőn az állásmagasság szerkesztése gombbal. Tekintse meg az alábbi képernyőképeket:

Útmutató, 7. lépés: A „Shift Station” megfontolása

Amint azt ez a cikk is ismerteti, az állás koordinátahelyének eltolása hasznos lehet. Ez a lehetőség csak a vezérlővonalas állásmeghatározásnál érhető el, és akkor használható, ha tisztában van azzal, hol találhatók a hibák a vezérlővonalakon. A Shift Station lehetővé teszi a számított mérőállomás-koordináták eltolását az állásmeghatározás után, így remélhetőleg csökkenthetők a tervezett vezérlővonalak és a terepen mért vonalak közötti eltérésekből eredő hibák.

További információért tekintse meg a Shift Station című cikket.

Útmutató, 8. lépés: A mérési alkalmazások elindítása

Az állás most már koordinátahellyel rendelkezik a CAD-fájlon, így folytathatja a mérési alkalmazások használatát.

Gyors hasznos tipp:

Előfordulhat, hogy inkább vezérlőpontokon szeretne állásmeghatározást végezni, de bármit tesz, a vezérlőpontok nem tűnnek pontosnak. Hibaelhárítási módszerként az egyik lehetőség, hogy ideiglenesen vezérlővonalak alapján állítja be az állást, és így megvizsgálja, segíthet-e azonosítani a helytelenül elhelyezett vezérlőpontokat. Bár előfordulhat, hogy vezérlővonalas állásmeghatározás után nem szeretne kitűzést vagy hivatalos mérési alkalmazásokat végezni, ez jó módszer lehet a figyelemre méltó lehetséges problémák ellenőrzésére.

Példák az állásmeghatározási hibák megértéséhez:

Ne feledje, hogy a vezérlővonalas állásmeghatározási folyamatban csak az utolsó pont fogja megjeleníteni a folyamat hibáját. Az alábbiakban példákat talál arra, hogy mit fejez ki ez a hiba.

Megjegyzés: annak ellenére, hogy a szoftver csak az állásmeghatározási folyamat utolsó pontján jeleníti meg a hibát, valószínű, hogy a hibák a folyamat bármelyik pontjából erednek, ezért ezeket a végfelhasználónak kell megfigyelnie és kivizsgálnia.

Line2Pt2 dN = 7 mm:

Így számította ki ezt a mérőállomás:

A lila pontokat (az 1. vonal 1. és 2. pontját) pontosnak és referenciának tekinti a rendszer. A 3. pont (kék) meghatározza, hogy a 2. vonalnak hol kell lennie a térben, és a rendszer a mérés helyén pontosnak tekinti. A 4. pont a második vonal utolsóként mért pontja, amely 7 mm-rel északra tér el a piros X-től, vagyis attól a helytől, ahol a vonalnak lennie kellett volna.

L2Pt2 dE = -7 mm:

Így számította ki ezt a mérőállomás:

A lila pontokat (az 1. vonal 1. és 2. pontját) pontosnak és referenciának tekinti a rendszer. A 3. pont (kék) meghatározza, hogy a 2. vonalnak hol kell lennie a térben, és a rendszer a mérés helyén pontosnak tekinti. A 4. pont a második vonal utolsóként mért pontja, amely 7 mm-rel nyugatra tér el a piros X-től, vagyis attól a helytől, ahol a vonalnak lennie kellett volna.

L2Pt2 dN = 4 mm, dE = -4 mm

Így számította ki ezt a mérőállomás:

A lila pontokat (az 1. vonal 1. és 2. pontját) pontosnak és referenciának tekinti a rendszer. A 3. pont (kék) meghatározza, hogy a 2. vonalnak hol kell lennie a térben, és a rendszer a mérés helyén pontosnak tekinti. A 4. pont a második vonal utolsóként mért pontja, amely 4 mm-rel északra tér el (magasabban van annál, ahol a tervezett vonalnak lennie kellett volna), valamint 4 mm-rel nyugatra tér el (balra található attól a helytől, ahol a tervezett vonalnak lennie kellett volna).

Utolsó megjegyzés:

Az utolsó pont eltérései valószínűleg az összes mérésben előforduló hibák valamilyen kombinációjából erednek. Ennél az állásmeghatározási alkalmazásnál azonban a hiba csak az utolsó pontnál jelenik meg. Most, hogy remélhetőleg megértette, hogyan értelmezi a mérőállomás ezt a hibát, eldöntheti, hogyan folytatja az alkalmazások használatát.